1. Rész

*Louis*

2013.02.13

Fáradtan, mégis boldogan sétáltam hazafele a suliból. Hát, igen...boldogan, mivel ma kaptuk ki a matek dogát és kettes lett! Ez nagy szó! Gőzöm sincs a matekhoz, higyétek el.....még az ötéves húgaim is jobban értenek hozzá!!...Hát, ebben anyura ütöttek..mázlisták! Na de hagyuk, végre kiszabadultam a "pokolból", úgy hogy most azzal foglalkozom amivel akarok.....A srácokkal megbeszéltük ,hogy lemegyünk a pályára...Már a srácok ott vártak tipikus már megint elkéstem.  Mivel nem terveztük hosszúra mecset ezért csak cipőt cseréltem. Olyan tíz perce kezdtünk játszani amikor a többiek elindultak. Nem értettem miért . Amíg hátra nem néztem valaki állt a kapuba.

 Hirtelen mindenki itt termett. Szinte az iskola összes tanulója meg még akik kimaradtak na szóval a lényeg ,hogy sokan. 
-Max mi történik és ki az a srác a kapuban ?-kérdeztem a barátom felé fordulva.
-Csak bunyót akarnak meg veszekedést mindjárt itt lesznek a többiek gyere siess.-mondta és elkezdett húzni magával. Majd levertem a kezét a csuklómról és úgy futottam útánna. Majd egy bokorhoz behuzott.
-Ki ő és mit keres itt és minek kellet elfutnunk ?-kérdeztem nagy levegő vétellel a közepén.
-Nem ismered ő Harry Styles a helyi rossz gyerek mindenkit csak bántani akar és állandóan veszekedés be kerül. Nem is egyszer látogatta meg a rendőrséget de mivel szülei  gazdagok akik nem mellesleg külföldön dolgoznak mindig  szóval még megnevelni sem tudták mindig a pénzt elkűldék az ügyvéddel. És jobb ha kerülöd mondjuk úgy se látni nagyon.-hadarta mind ezt Max és elindult.
-Most hová mész?-kérdeztem.
-Haza hová más hová?Holnap tali a suliban.-mondta és elfutott. Még jó ,hogy nem messze lakok innen. Elkezdtem gyalogolni gondolom most biztos kicsit meglesz lepődve anyu és apu ,hogy előbb haza értek. A kilincsre rányúltam és kinyitottam az ajtót. Beléptem a házba és minden hol sötét volt fentről szűrödött le egy kicsi fény gondolom ott vannak a húgaim.
 -Anyu apu?-kapcsoltam fel a villanyt de semmi. 
-Amanda Kendra hol van anyu és apu?-kérdeztem. Nem válaszoltak csak hallottam ,hogy a lépcsőnél is felkapcsólódik a villany és lépteket hallok. gondolom biztos lejönnek. Addig gondoltam magamba kimegyek a konyhába inni. Így tettem de ami ott fogadott arra nem számítottam. Anyu és apu ott feküdtek ájultan a padlón. És kőrülöttük vér tócsa volt. Remegő lábbakkal oda mentem és lehajoltam hozzájuk. És elkezdtem sírni. Megláttam apu kezében egy papírt. Kivettem és megnéztem .

Kedves fiam!

Tudom ,hogy te találod meg a cetlit mivel a lányok még túl fiatalok ,hogy megértsék . De remélem egyszer majd megfogják. Tudod túl szűkös az  anyagi gondjaink meg minden. Ezrét történik mind ez és igen most azt gondolod ,hogy magunkra gondolunk. De nem mert rátok is mert ott vannak a nagy szüleitek ők fognak felnevelni titeket. Remélem egyszer ,majd megbocsátasz nekünk.

Puszi anyu apu

Ezt nem bírom felfogni meghaltak vége és mos gondolom mert   tényleg csak magukra gondoltak. Mert a nagyszüleinknél útállunk lenni. Mert ők mások úgy értem nem természet feletti erővel rendelkeznek hanem csak olyan furák. Meg leszarják ,hogy mi mit akarunk. Ez így nem jó meg akkor nélkülük már semmi sem a régi.

-Mi a baj?-éreztem két kezet a vállamon. Hátra fordultam és a kistesómék álltak ott gondolom még semmit sem értenek. Majd Kendra át nyújtotta  Mr. Teddy-t a kis maciját. 

-Ne szomorkodj.-mondták egyszerre. Nagyon aranyosak nem is tudom hol lennék nélkülük. 

-Nem nem vagyok szomorú  gyertek elmegyünk a játszó térre.-mondtam és kivezetve a házból és magam után becsukva mindent az emlékeimmel együtt amik már szerte foszlottak. Nem akarok itt ezen a helyen lakni mindegy hol csak nem itt. Ezen  a helyen már nem tudok megélni.

*1 hónappal késöbb*

Nagyon nehéz még mindig elhinni ,hogy meghaltak a szüleim de erősnek kell maradnom már csak a lányokért is. Végre sikerült át hordanunk a ruhákat meg mindent egy másik házba amit én vettem. Mázli ,hogy tudtam a rejtek pénzről. Így tudtam venni egyházat amit nagyon nehéz fentartani. Ezért kellet ott hagynom a sulit és munkába állnom.  Egy kávézóban dolgozok és a főnök szerencsére megértett ,hogy csak délelött még a két húgi oviban van addig tudok dolgozni. Persze amikor először kértem akkor majdnem hívta a redőrőket. Épp időben letudtam beszélni róla. Azóta nem került témába. 

-Gyertek.-szóltam a két tesómnak. 

Elindultunk az egyik boltba bevásárolni. Az én két tesóm szinte már majdnem a lányaim.