4.Rész

Szasztok hátt előre is sajnálom hogy csak ilyen későn tudtam részt hozni  :/ Bocsi ha vamit elírok vagy helyesírási hibám lesz de nem hagy békén egy srác -.- de azért jó olvasást :D
Ja és bocsánat hogy nem lettt olyan hosszú:/


*Louis szemszöge*


Bekapcsoltam a tv-t de semmi érdek feszitő nem ment rajta ezért át halytottam egy zene csatornára. Pont a kedvenc számom  ment a The Fry-tól a Look after you. Párhuzamosan énekeltem a tv vel. És kőzbe teljesen át éreztem a dolgokat. Majd bevillant Harry.Féltem tőle de kőzbe még is jó volt az érintese  egyszerűen élveztem picit.

-Nem, nem !! Louis te balfasz !! Nem szeretheted őt-szólalt
meg egy hang a fejemben.
-Mert?-suttogtam magam elé.
-Baszus az előbb még leakart fektetni vagy neked kiestek a
szavai a memoóriádból??-kérdezte a rejtélyes hang.
-Nem .... jó te ezt nem érzed akkor hogy is várjam hogy megértsed..-mondtam
-Nem inkább te vagy az érthetetlen ha a tesoidra mgondolnál talán megváltozna a véleményed te hűlye...-szitkozodott.
-jó tudod mit elegem van  akiárki vag yakár mi is vagy..-mondtam.
-Loui...én a gondolatod vagyok..-harsány hangon mondta.
-Nem ha a gondolatom lennél tudnálak irányítaní.-üvőltöttem.
-a gondolatok soha nem tudod irányitaní egyszerűen nem tudsz nem Harry re gondolni mi ?- nevetett.
-Nem...-halkultam el.

Megrásztam a fejem és észhez tértem. Na jó én nem vagyok normális...ezek után már nem érzem annak magam. Rá pillantottam a tv re es ugyanott folytatodott a dal mint mielőtt a "gondolatomal" "beszéltem" volna.
Jó ez fúra...megráztam a fejem és felkeltem. A dalt énekeltem tovább. Közbem egy pohár űdítött öntöttem magamnak. Amikor valaki  át karolta a derekamat és a fülembe lehelt.

-Louis ilyen könnyen nem szabadulsz meg töllem.-mondta egy felismerhető hang.
-Ha..Harry?-dadogtam.
-Igen baby mit akarsz?-suttogta a fülembe.
-E..engedj...engedj el!!-probáltam levenni a nagy kezeit a derekamról. De nem ment. Meg közbe jól eső volt az ölelése.
-Tudom hogy te is akarod csak még magadnak is letagadod probálod lebeszélni magad.de nem sikerül mi ?-modnta cinikusan.
Szinte mintha a fejembe látna. És olvasna a gondolataiba.

Amikor is valaki köhögöt a hátunk mögöt. Harry elengedte a derekam. Én meg megfordultam.
Az ovónő áltt ott a tesoimal..

Baszus már így eltelt az idő? Teljesen elfeletkeztem a tesoimról.
-Louiiiiiis.-rohantak hozzám és átölelték a lábamat.
Majd kibujtam a karjaiközül és kikisértem az ovonőt.
-Mégegyszer ksözönöm hogy haza hozta az ikreket.-mondtam és kinyitottam az ajtót.
-De legökezelebb a barátjával probálja elöbbre tenni a nemi életét mert nem tudjuk mindig haza hozzni annyi pénzt nem kapunk. -mondta és elment.
Becsuktam az ajtót. És megközelitettem a napalit de a falnál megálltam. Harry teljesen más mikor az ikrekkel van. Eltudnak játszadozni és sokkal kedvesebb. Érdekes. Épp induélni akartam amikor egyik tesom feltette egy kérdést.
-Szoval akkor te most Louis val jársz?-lepödtem meg.

-Igen.-válaszolt Harry.
Nagyon ledöbentem.
-öhm most jobb ha felmentek.-ttereltem az ikreket.
-Naa Louis még kiváncsiak voltunk a kapcsolatokra mélyeben.-mondták nevetve.
-Nics nics semmilyen kapcsolat.-dadogtam.
-Na baby ne tagad.-nyomott egy puszit Harry az arcomra és át karolt.
Az ikrek csillogó szemmel néztek. Mik lesznek még itt....